Az allergiáról egyre több szó esik, mivel egyre több ember szenved egyre többféle allergén által kiváltott enyhébb vagy súlyosabb tünetektől. Az allergének egy része a táplálékainkkal kerülnek a szervezetünkbe, és nagyon sokféle elváltozást idézhetnek elő.

Magyarországon a vezető táplálékallergének a tehéntejfehérje, a tojás, a szója, a gabonafélék. A felnőtt lakosság kb. 1,5-3,5 %-a szenved valamilyen táplálékallergiában, míg a gyermekek kb. 0,3–7,5% táplálékallergiás. A lisztérzékenység gyakorisága kb. 0,5%-ra tehető. Coeliakia esetében a valódi gyakoriság 3-20-szor gyakoribb a klinikaiag manifeszt eseteknél.

A táplálékallergiában és táplálékintoleranciában szenvedők száma világszerte emelkedik annak ellenére, hogy a szakemberek komoly erőfeszítéseket tesznek a megelőzés, és a szakszerűbb kezelés érdekében.

 Miről is van szó?

A táplálékok által okozott nem várt tüneteket közös néven adverz ételreakcióknak nevezzük. Ide sokféle betegség tartozik, mint például az ételmérgezések, de a táplálékallergia, és a táplálékintolerancia is.

A táplálékallergia tulajdonképpen egy specifikus, az allergén hatására mindig jelentkező, nem várt tünetegyüttest okozó kóros immunreakció. Ilyenkor a táplálék vagy annak valamelyik összetevője a kóros immunfolyamat beindítójaként, úgynevezett allergénként viselkedik.

A táplálékallergia tünetei igen változatosak, amelyet az alábbi táblázat is szemléltet.

Forrás: Barna Mária dr.: Bevezetés a táplálékallergia és táplálékintolerancia problémakörébe. In: Barna Mária dr. (szerk.): Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank, Tempus-Phare, Bp,2000,14.o.

A táplálékintolerancia hasonlít megjelenésében a táplálékallergiához, de nem zajlik a szervezetben kóros immunreakció, és pszichés eredetre sem vezethető vissza.

Több csoportja ismert, ezek közül a lényegesebbek a következők:

A biogén aminok az erekre gyakorolt hatásuk révén az allergiához hasonló, változatos tüneteket hoznak létre. A túlérett sajtok, borok (elsősorban a vörösborok), a sonka-, kolbászfélék, a savanyú káposzta, egyes halak, csokoládé, füstölt húsok, banán, dió tartalmazhatnak ilyen anyagokat.

Proteináz inhibitort a szójabab, uborka, cékla, földimogyoró, kukorica tartalmaz. Enziminduktorok a koffein (kávé, tea, kóla), a teofillin, teobromin (tea, kóla, csokoládé) és az alkohol.

Hisztamin felszabadító faktor az eperben, mákban, mogyoróban, füstölt árukban található meg. További intoleranciát okozó vegyületek lehetnek egyes élelmiszeripari adalékanyagok. Hazánkban leggyakrabban intoleranciát okozó adalékanyagok a benzoesav és származékai (tartósítószer) E-210-219, a tartrazin (ételszínezék) E-102, az eritrozin (ételszínezék) E-127, az aszpartam (édesítőszer) E-951, a ciklamátok (édesítőszer) E-952, a szorbitok (édesítőszer) E-200-203, az aceszulfám-K (édesítőszer) E-950, és nem utolsósorban a glutamátok (ízfokozó anyag) E-620-624. A tehéntejfehérje-, tojásfehérje-, szójaallergiához viszonyítva az ezekre az anyagokra való túlérzékenység elhanyagolható.

A tejcukor (laktóz) a laktózintoleranciát váltja ki.

Ennél a kórképnél a laktózbontó enzim (a laktáz) teljes vagy részleges hiányáról van szó, így a tejcukor bontatlanul halad tovább a vékonybélből, és a vastagbél baktériumai bontják el végül rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká. Egyes becslések szerint a lakosság kb. 14-40%-át érinti. Jellemző tünetei a puffadás, hasmenés, bűzös széklet. Nagy jelentősége van a diéta szempontjából az „egyéni toleranciának”, amely a laktáz enzim aktivitásának függvénye. Vannak olyan betegek, akik bizonyos mennyiségű tejet el tudnak fogyasztani, mások viszont kénytelenek teljes tejcukormentes diétát tartani.

Táplálékaverzióról beszélünk, ha a táplálék elutasításának pszichés oka van.

A coeliakia (lisztérzékenység) genetikailag meghatározott, permanensen fennálló intestinalis gliadinintolerancia, a vékonybélnyálkahártya károsodása.

A betegség legfontosabb jellemzői, hogyörökletesen meghatározott, az alfa-gliadin hatására nyálkahártya-elváltozás alakul ki, a tápanyagok felszívódása zavart szenved, a rossz felszívódása miatt megjelennek a klinikai tünetek. Megfelelő diétával a nyálkahártya-károsodás és a tünetek is megszűnnek, a glutén visszaadására a tünetek újra jelentkeznek.

A leggyakoribb tünetei a hasmenés (ritkán székrekedés), a pókhas, a fejlődésben való visszamaradás, az étvágytalanság, hányás, vérszegénység.

 Mivel a korszerű élelmiszeripar egyre változatosabban és szabadabban használ fel nyersanyagokat a termékei előállításához, ezért egyre nagyobb az esély, hogy az allergén anyag benne van olyan termékben is, amire a beteg nem gondol. A fentiekben megemlített betegségek hatékony kezelését a helyesen összeállított étrend jelenti, amely nem tartalmazza a tüneteket kiváltó anyagot.

2006. július, Pálfi Erzsébet dietetikus
Frissített adatok: 2012.08.05.