A szójával kapcsolatban, amely az 1970-es években vált népszerű alapanyaggá és amely napjainkig az élelmiszeripari késztermékek egyik gyakori összetevője lett, sok a kérdés. Ez a magas fehérjetartalmú növény egyre gyakrabban vált ki allergiát az arra érzékenyeknél.
A szója pozitív tulajdonságai
A szójabab (Glycine soya) Délkelet-Ázsiából származó pillangós virágzatú, hüvelytermésű növény. Legnagyobb mennyiségben őshazájában és az USA-ban termesztik. A legmagasabb fehérjetartalmú kultúrnövény.
A szója megítélése ellentmondásos a táplálkozástudomány világában. A közelmúlt szóját dicsérő hírverése annyira erős és meggyőző volt, hogy a legtöbb ember számára az, amiben szója van, biztosan egészségesnek tekinthető. Jó tulajdonsága egyrészt a magas tápanyag tartalma (100 g szója energiatartalma: 480 kcal, a fehérje tartalma: 41,6 g, - amely biológiailag csaknem teljes értékű fehérjének tekinthető - a zsír tartalma: 23,5 g és a szénhidráttartalma pedig 22,1 g), a vitaminok közül jelentős a B1, a B2, a niacin, valamint a folsav tartalma. Az ásványi anyagok közül említésre méltó magas kálium, magnézium, kalcium, vas, valamint foszfor tartalma. A szójában található mikroelemek közül pedig a réz, a cink és a mangántartalom emelhető ki.
Közismertté vált a szója koleszterinszintet csökkentő hatása, és az, hogy magas rosttartalmánál fogva kedvező hatású székrekedés esetén, valamint hozzájárul a vércukor szintjének csökkentéséhez is. Telítetlen zsírsav tartalma segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, E vitamin tartalma pedig antioxidáns hatású.
Negatívumok és veszélyek
A szójával kapcsolatos negatívumokról és veszélyekről ugyanakkor sokáig kevesebb információ látott napvilágot, pedig szintén nagyon fontosak.
Az egyik negatívuma, hogy a szójában nagy mennyiségben található olyan természetes méreganyag, amelyek egy része enzimgátló hatású és ez által megakadályozza az elfogyasztott fehérje megemésztéséhez szükséges enzimek működését.
Negatívum az is, hogy a szójában található az egyik legmagasabb fitátszint (fitinsav tartalma: 1,21 g/100g) a hüvelyesek között. A fitátok pedig gátolják - a szójában egyébként jelentős mennyiségben megtalálható - ásványi anyagok felszívódását.
A szója fitoösztrogén tartalmának hatását vizsgáló kutatások eredményei alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szója fogyasztása kedvező-e vagy sem, ugyanis az számos egyéb tényezőtől függ.
Szójaallergia
A szója fogyasztásának veszélye pedig az, hogy allergizáló hatású. Hazánkban a leggyakoribb növényi eredetű allergén. A szója növekvő népszerűségének következtében a szójaallergiások száma hazánkban folyamatosan növekszik. A szója fehérjéi közül a kutatók 16 félét azonosítottak, mint lehetséges allergéneket.
A szójaallergia tünetei változatosak: emésztőszervi panaszok, légzőszervi tünetek, valamint bőrtünetek lehetnek, de előfordulhat akár fejfájás, alvászavar és életveszélyes anafilaxiás roham is. Az allergia diagnózisát mindig orvosnak kell megállapítania a panaszok és tünetek felmérését követően, immunológiai laborvizsgálatok és bőrtesztek segítségével.
Allergia esetében az elsődleges terápia az allergénanyagot tartalmazó táplálék és egyéb termék használatának elkerülése.
Szója az élelmiszerekben
Szójaallergia esetében megnehezíti a szója elhagyását az étrendből, hogy az élelmiszeripar és a fogyasztók is sokféle formában alkalmazzák a szójababból készült termékeket. Az élelmiszerüzletek polcain találhatóak például úgynevezett texturált szójakészítmények (szójakocka, szójaszelet, szójadara), amelyek elkészítése a húshoz hasonló. Kapható továbbá szójatej, szójacsíra, szójatúró (tofu), szójajoghurt (yofu), szója főzőkrém, fehérjekoncentrátum, ételízesítők (szójaszósz), külföldön előfordulhat néhány kényelmi termék (pl. szójakrumpli, szója jégkrém, szójaburger, szójasajt, szójakávé), esetleg erjesztett szójatermékek (miszó, tempeh).
A szója rejtett formában megtalálható az élelmiszerek összetevői között reggeliző pelyhekben, müzli szeletekben, tejdesszertekben, húskészítményekben, pékárukban, édességekben, sőt még sportitalokban és csecsemőtápszerekben is. A szójából készül étolajat, lecitint a kozmetikai, gyógyszer- és festékiparban is alkalmazzák.
Nem fogyasztható élelmiszerek, illetve összetevők szójaallergia esetén: a szójabab (natúr és pörkölt), a szójaliszt, a szójakoncentrátum, a szójafehérje izolátum, a szójatej, a szójatúró (tofu), a szójajoghurt (yofu), a szójaalapú ételízesítő (szójaszósz, miszó), a különféle szójafehérje termékek (texturált szójafehérje termékek).
A szójalecitin (E322) tartalmú élelmiszerek fogyaszthatóságával kapcsolatosan jelenleg is folynak tudományos vizsgálatok. Egyes kutatások eredményei alapján a szójaallergiások többségénél nem vált ki allergiás reakciót. Kémiai szerkezetéből adódóan ugyanis eleve kevés fehérjét tartalmaz és az egyes termékek általában csak nagyon kis mennyiségben tartalmazzák, de a reakció kockázatának mértéke további vizsgálatot igényel.
A szagtalanított és finomított szójaolaj fogyasztható szójaallergia esetében, mert az előállítási technológiának köszönhetően fehérjétől mentes.
Vásárlás során megkönnyíti a választást, hogy az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályozás szerint a szója és a szójaeredetű összetevők az élelmiszerek csomagolásán jelöléskötelesek.
Szójaérzékenység esetén földimogyoróra, mogyoróra, dióra, továbbá egyéb hüvelyesekre keresztreakció alakulhat ki, azonban ezeket csak akkor kell az étrendből kiiktatni, ha elfogyasztásuk után allergiás tünetek tapasztalhatóak.
©Szabó Alexandra dietetikus
